Terepasztal

Mióta elkezdtem picit jobban érdeklődni a terepasztalos téma iránt, azóta azon kapom magam, hogy más szemmel nézem a vonatokat, meg úgy általában a vasúttal kapcsolatos dolgokat.
Most itt konkrétan nem a magyar vasúttal, és annak működésével (vagy inkább nem működésével) kapcsolatos témára gondolok (amit ezen blog keretein belül soha nem szeretnék kommentálni, mert arra sem érdemes), hanem arra, amikor mondjuk egy vasúti átjáróban állok kocsival, és figyelem a részleteket.

Persze egy vasúti átjáróban nem sok olyan részlet van, amire érdemes odafigyelni, de ahogy egy újszülöttnek minden vicc új, úgy nekem is minden ilyen dolog az újdonság erejével hat. Még két ünnep között vettem meg a mesterfogások terepasztal készítőknek c. könyvet, és abban több olyan technika is le van írva, hogy bizonyos tereptárgyakat hogyan csinálj meg egy-egy terepasztalon, és sok minden eszembe ötlik abból a könyvből, amikor a valódi vasúti eszközöket szemlélem.

Kedvenc háttérkép oldalamon kerestem épp az új munkahelyi Macemre valami dögös háttérképet, amikor megtaláltam ezt:

Havas vasút

Mindig is szerettem az ehhez hasonló hangulatú képeket, de ez a kép különösen tetszik a távolba vesző párhuzamos vonalakkal…

Letölteni különböző méretekben innen tudjátok.

Folytattam a kis TT-s gőzmozdony összerakását. Most már érezhetően haladtam vele, hiszen azok a részei, amiket ragasztani kellett, már két napja száradnak, ezért már lerobbantani sem lehetne őket.

Első lépésként a helyére került a tengely, amely majd a kerekeket hajtja. Egy picit meg kellett csiszolni a végét, amelyik a beragasztott műanyag elembe ment, mivel nem nagyon, de szorult, és azt akartam, hogy könnyen fusson. Most persze jogos lenne a kérdés, hogy miért a réz tengelyt csiszolom, és miért nem a műanyag házat bővítem, de ugye a lényeg az, hogy minél simább legyen a felület, márpedig a rezet 1000-es papírral csiszolva simább felületet kaptam, mintha a műanyagot reszeltem, fúrtam volna.

A fenti képen látható az a három elem, ami ahhoz kell, hogy a tengely a helyére kerüljön. Gyakorlatilag a mozdony elejénél az ütközőket tartó műanyag elem az, ami helyén tartja a tengelyt.

A fenti baloldali képet még úgy készítettem, hogy a tengely nem volt megtakarítva, de kinagyítva láttam, hogy milyen dzsuvás, ezért újból szétkaptam, és megtakarítottam a tengelyt is. Ennek az eredménye látható fenti jobb oldali képen.

A következő lépés az volt, hogy rá kellett rakni az alváznak a jobb oldalát, viszont ahhoz a motort, és a motor tengelyét is rá kellett helyezni, hiszen a motor házán átmegy egy fém pöcök, ami az alváz két oldalát összeköti, tehát ha úgy raktam volna össze, hogy előtte nem rakom rá a motort, akkor szedhettem volna szét újból.

Berliner Bahnen TT BR56 gőzmozdony összeszerelt alvázzal

Folytatása következik…

Előző bejegyzésemben írtam, hogy Mikitől kaptam négy mozdonyt kitakarítani. Nos ebből egyet az előzőben már bemutattam, meg igazából arról tudom is hogy pontosan mi, de az alábbiakról fogalmam sincs, hogy mik lehetnek. Valaki tudna segíteni benne, hogy ezek pontosan milyen típusú mozdonyok lehetnek?

Első ismeretlen TT-s modzony

Második ismeretlen TT-s mozdony

Harmadik ismeretlen TT-s mozdony

No nem tűntem el, sőt még át sem alakultam, csak új munkahely, oszt nyakamba szakadt az elődöm által másfél év alatt nem megoldott problémák tömkelege, és most az viszi el minden időmet. Mindenesetre azért szabadidőm egy részében még mindig újdonsült kedvtelésemnek hódolok…

Úgy másfél hónapja nővérem egyik kollégája (Miki) adott négy TT-s mozdonyt, hogy tisztítsam őket ki, és olajozzam meg, mert én olyan műszaki ember vagyok, és biztosan ráérek ezzel foglalkozni…

Nos akkor még nem sok közöm volt ahhoz, amiről azóta itt bloggolok, de elvállaltam, mert úgy gondoltam, hogy nem olyan bonyolult feladat ezeket szétszedni, kitisztítani, bewd40ezni. :) Hárommal nem is volt gondom, de a negyedikkel meggyűlt a bajom: egy Berliner Bahnen 2230-as, BR56 típusú gőzmozdonnyal. Sajnos a mozdony alvázának hátsó része el volt repedve, ezért a tengely szorult benne, és ezért nem ment könnyen a mozdony. Nagy nehezen sikerült erre rájönnöm, és szétkapnom teljesen az egész mozdonyt, meg az alvázat, és most délután fogtam és megragasztottam.

Mint már említettem, kb két évtizede makettezem, modellezem kisebb-nagyobb kihagyásokkal, és most délután előkerült a makettes dobozom, amiben sok festék (egy része már rég beszáradva :( ), ragasztó és egyéb kellék van. Most a ragasztókra volt szükségem, hogy megragasszam az alvázát a mozdonynak. Már hetekkel ezelőtt megtakarítottam az alvázat az olajtól és zsírtól, most már csak annyi dolgom volt, hogy ráragasszam azt az elemet (az ütközőket tartó keresztrúd, meg ne kérdezze senki, hogy ezt hogy hívják szakmai berkekben), ami elvileg levehető, de mivel a pöckök, amik tartják, eltörtek, ezért most véglegesen oda kell gyógyítani.

Ez szerencsére egyáltalán nem befolyásol semmit a mozdonyon, hiszen a tengelyt enélkül is ki lehet majd venni, sőt talán ez így még jobb is lesz, mint az eredeti szétszedhető megoldás, mivel így legalább nem fog kimozdulni, és nem fog tudni újból beszorulni a tengely.

A dolog ezzel még nem ért véget, ugyanis azok a kis darabok, amik letörtek (pontosan két ilyen darab van) megvan, és azokat szándékomban áll visszaragasztani, de majd az már egy újabb bejegyzés témája lesz.

Berliner Bahnen TT 2230 BR56 gőzmozdony kasztnija

Hallott már valaki a TY (nem tyé, hanem tí-váj) méretarányról? Nem? Akkor nektek álljon itt az alábbi videó:

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=HN-Levd51A8&feature=player_embedded]

További infót erről a terepasztalról ezen az oldalon találtok. Még több pinduri modellt a Tiny Trainsnél láthattok.

“Képzeld el azt a jelenetet, amikor születésnapod van, lemész az alagsorba, és ott egy meglepetés fogad: egy teljes szobát elfoglaló terepasztal. Tökéletesen kidolgozott környezettel, gazdag sínrendszerrel, és tucatnyi mozdonnyal. A TrainPlayer nevű számítógépes játék ilyen álmodozóknak készült.”

Ugyan elég mókásan hangzik, hogy egy játékból csinálnak játékot, de ahogy vannak Legós témájú számítógépes játékok, úgy miért ne lehetnének modellvasutat modellező számítógépes játékok?

Ezzel a bejegyzéssel szeretnék elkezdeni egy olyan sorozatot, ahol modellvasúttal kapcsolatos szoftvereket mutatok be, vagy ha nem is mutatom be, akkor is felhívom rá a figyelmeteket, hogy ilyen is van. Ez a bejegyzés is inkább csak egy figyelemfelhívás, hogy ilyen is létezik, bővebben nem fogok róla írni, mivel a program legújabb verziója rommá fagyasztotta a virtualizált Windowsomat, ezért sokat nem tudnék róla írni. :)

Ugyan most egy játékra hívtam fel a figyelmeteket, de nem csak játékokról szeretnék bejegyzéseket gyártani, hanem komolyabb alkalmazásokról is, például olyanokról, amelyekkel terepasztalt lehet tervezni, hiszen ha van téma, amiben sokat tud segíteni egy szoftver, akkor az szerintem az a tervezési fázis.

Ilyeneket látva mindig elgondolkozom, hogy mennyi idejük, pénzük és energiájuk van egyeseknek… De legyen is, mert mi tudunk benne gyönyörködni!

Tegnapi bejegyzésem láthatóan betalált, bár nem ez volt vele a célom, hogy bárhova is betaláljak vele. No mindegy, viszont ha már annyira emlegettem ezeket a külföldi magazinokat, akkor most álljon itt egy olyan, amire azt mondom, hogy ilyennek kellene mindnek lennie, legyen az magyar vagy külföldi, online vagy offline magazin.

Idestova tizensok éve kezdtem el az Internetet napi rendszerességgel használni, aminek az egyik eredménye az lett, hogy kb. azóta nem is veszek nyomtatott szaksajtót, ugyanis Interneten keresztül sokkal gyorsabban, jóval tájékozottabb tudok lenni, mint bármilyen heti vagy havi rendszerességgel megjelenő újságból, magazinból.

Ennek köszönhetően mindig nagyon örülök annak, ha bizonyos médiumok rájönnek, hogy milyen lehetőségek rejlenek az Internetben. No itt most nem arra gondolok (bár az is idetartozik), hogy az aktuális valóságshow-t lehet nézni előfizetéssel Interneten keresztül, hanem arra, hogy például újságok megjelennek interneten, és sok olyan tartalmat közölnek, amire amúgy nem lenne lehetőség egy nyomtatott sajtóban, vagy éppen elérhetővé teszik a számaikat digitális formában is, vagy… a lehetőségek szinte határtalanok, hiszen itt az Interneten a szöveges, a képi, a hangos és a mozgóképes média teljesen kezd összeolvadni, aminek én személy szerint roppant mód örülök.

Nos most egy olyan újságról lesz szó, ami ugyan nem jelenik meg még nyomtatva sem, hiszen csakis letölthető formában, ráadásul ingyenesen elérhetően jelenik meg. Tavaly negyedévente lehetett várni az újabb letöltő linkre, idén már két havonta lehet majd csekkolni az oldalukat. Az újság nem más, mint a Model Railroad Hobbyist (MRH) magazin, az egy éve alakult angol nyelvű (amerikai?) újság, ami ingyenesen, pdf formátumban érhető el.

Hogy miért tetszik? Azért, mert gyakorlatias, rengeteg olyan cikk van benne, ami kézzelfogható eredményeket mutat, képekkel, videóval illusztrálva, nem pedig elméleti maszlag egy-két papírra firkált képpel. Olyan témákat érint, hogy hogyan csinálj digitális mozdonyt egy analógból, vagy éppen hogy tervezz számítógépen pályát, illetve bemutat egy-két hihetetlen pályatervet, megvalósítással, cikkeznek a modellépítésről, és még sokáig lehetne sorolni. Mindezen cikket bőven illusztrálnak képekkel és videókkal. Ez a magazin gyakorlatilag olyan, mint egy lementhető weblap: van benne szöveg, kép, videó, minden, ami ahhoz kell, hogy teljesebb legyen az élmény.

Az MRH magazinban tárgyalt témák olyanok, amik az én gyakorlatias gondolkodásomhoz igen közel állnak, hiszen szeretem látni mit hogyan raktak össze, mivel mit és miért csináltak, és a többi. Ráadásul 2009-es első szám végén lévő Tom Miller-féle Little Colorado terepasztala (vagy inkább szobája, vagy csarnoka, hiszen 27,5 méter hosszú és 13,7 méter széles) olyan vizuális élményt jelent kicsinek és nagyoknak, hogy “eldobod az agyad” pöstiesen szólva.

Tessék nyugodtan lecsekkolni, és letölteni az oldalukról mind a négy számot, és az állakat előre felkötni, mert… biztosan sokunknak fog leesni, hogy “Jééé, hát ilyet is lehet?!?”. Hát lehet.

Nem leszek túl népszerű ezzel a bejegyzéssel, de vállalom, ugyanis ezen blog létrehozásában is ahhoz hasonló dolgok adták a kezdőlökést, mint amiről itt fogok írni. Nem vagyok az az ember, aki anélkül szól meg másokat, hogy ismerné a másik oldalt, és most sem ez a célom. Rendelkezem pár éves online sajtós múlttal, sőt a mai napig olyan területen dolgozom. Ebből fakadóan úgy érzem, hogy van némi jogalapom arra, hogy az alábbi bejegyzést elkövessem…

Szilveszter napján a Nyugatiban vártam kedvesemre, és ha már ott voltam, akkor megnéztem, hogy mi van az újságosnál. Tudjátok a Nyugati tér felőli bejáratnál van egy nagy újságos. Eszembe jutott, hogy van ez a Vasút & Modell magazin (amit akkor Modellvasút magazinnak mondtam, de az ürge tudta miről van szó), amiről már több helyen olvastam, és azt kértem. Meglepetésemre volt belőle, és oda is adta az újságos a magazin 2009 őszi számát.

Picit sajnálom, hogy nincs magyar nyelven olyan magazin (vagy legalábbis nem ismerek olyat), ami csakis vasútmodellezéssel, terepasztalok készítésével foglalkozna. Több külföldi újságot is sikerült a héten megszereznem (Model Railroader, MIPA, Model Railroad Craftsman) és ezek közül mind csakis a vasútmodellezéssel, annak apró-cseprő dolgaival foglalkozik. Ezen magazinok mindegyike hihetetlen jó leírásokat tartalmaz arról, hogy hogyan építsünk terepasztalt, bemutatva annak különböző lépéseit, és fortélyait. Egy ilyen magazin szerintem nagyon hiányzik a magyar piacról, mert nagyon sokat tudna segíteni a kezdőknek, vagy azoknak, akik nem akarnak egyben közösségi életet is élni, csak mert fejükbe vették, hogy építenek egy terepasztalt (mint amilyen én is vagyok, de erről majd később…).

Szóval Vasút & Modell magazin. Már láttam korábban a weblapját, ami komoly kétségeket ébresztett bennem, de mivel láthatóan az csak egy “legyen valami rólunk a neten is” oldal, ezért nem nagyon foglalkoztam vele, gondoltam az újság jobb lesz. Szerencsére pozitívan csalódtam, ugyanis kifejezetten érdekes témákat érintenek a cikkek, tartalmilag rendben volt az újság. Érdekes volt a két digitális technikás cikk a végén, illetve a papírhidas írás is tetszett.

Amivel problémám volt az az újság szerkesztése: ennyi helyesírási hibát én régen láttam újságban (a két gőzmozdony modellről szóló cikk), ráadásul a képek mintha csak azért lennének egy-egy cikkben, hogy kitöltsék a maradék helyet, nem pedig, hogy illusztrálják a leírtakat (Lakni kell! cikk). Az már csak hab a tortán, hogy a weblapon hullámos ő betűkkel jelenik meg a menüben az “Előző számaink” felirat, ami azért hihetetlen ciki így 2010 hajnalán.

Sejtem, hogy ennek az újságnak a szerkesztését, az abban megjelenő cikkek írását senki sem kenyérkereseti céllal teszi, ezért is lehet olyan, amilyen. Ettől függetlenül viszont úgy gondolom, ha már csinálják, és nem is kevés pénzt kérnek a végeredményért, akkor legalább egy helyesírás-ellenőrzőt futtassanak rajta le, hiszen az semmibe sem kerül. Bennem akaratlanul is felmerül a kérdés: ha ilyen a szerkesztés színvonala, akkor milyen lehet a cikkeké?

Példának okáért ott van a a Model Railroader magazin egy éves előfizetési díja 43 USA dollár, ami mostani árfolyamon számolva 8.100,- Forint körül van. Mivel ez havilap, ezért ez azt jelenti,  hogy egy lapszám 675,- Forintba kerül, amiért a modellező egy száznál is több oldalas, hirdetésekkel ugyan megtűzdelt, de nagyon jó gyakorlati cikkekkel, illetve komoly internetes oldallal, ott további tartalmakkal rendelkező kiadványt kap. A német MIBA magazint ugyan azt csak 2 ezer Forint fölött lehet megkapni, de amit eddig láttam belőle (2008-as lapszámok), az alapján nagyon meggyőző volt a tartalmat illetően. Ráadásul ami nagyon fontos számomra, hogy ezen külföldi magazinok mindegyike csakis tisztán a modellezésről szól, nincs benne egyéb sallang.

Hogy mi a tanulság? Az, hogy érdemes külföldi lapokat megszerezni, és lehet, hogy nekünk, akik ezt csak hobbi szinten szeretnénk űzni, érdemes inkább olyan dolgokról bloggolni, ami magyarul nem elérhető.

Még egy megjegyzés így a végére: mivel nem az fajta ember vagyok, aki csak kritizál anélkül, hogy segítene, vagy ajánlana megoldásokat, ezért ha esetleg olvassa ezt a bejegyzésem valaki, aki illetékes, akkor nagyon szívesen segítek a V&M honlapon található butaságok kijavításában, hiszen ezzel foglalkozom napi szinten, ez a munkám.