Terepasztal

Emlékeztek, hogy írtam egy korábbi bejegyzésemben, hogy ezt az egész vasútmodellezési, terepasztalépítési kedvet nálam egy ajándékba kapott Belga színezésű Piko BR 55-ös típusú mozdony indította el? A mozdony pontos jelölése az SNCB 81 340. No egy picit jobban utánanéztem, és úgy hiszem, hogy kezdem jobban megismerni, hogy mivel is van dolgom.

Ugye a belga vasúttársaság neve franciául az SNCB (Société nationale des chemins de fer belges) flamandul pedig NMBS (Nationale Maatschappij der Belgische Spoorwegen).

Úgy gondolom, hogy ennek a gőzmozdonynak az “eredetije” egy Prussian G8.1-es típusú, a fővonalakon teherszállításra használt mozdony. Ezt a mozdonyt 1913 és 1921 között gyártották, és az utolsót 1973-ban vonták ki a forgalomból. Picit jobban utánaolvasva a Belgák 1966-ig használtak gőzmozdonyokat (infó: A belga vasútrendszer).

Nos összegezve a fenti infók azt jelentik, hogy magának a terepasztalnak illene belga témát feldolgoznia, és valamikor 1913 és 1966 között kellene “játszódnia”. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mondjuk ne lehetne egy belga mozdony egy francia vagy német állomáson, de a terepasztal helyszínének eldöntése még úgyis a jövő zenéje…

Rengeteg dolog kavarog a fejemben ezzel a terepasztal- és modellvasút építéssel kapcsolatban. Az első az, hogyan tudnék hasznos információkat szerezni az egész témával kapcsolatban szerezni. Tucatnyi oldalt találtam, de elkeserítő az oldalak színvonala, kevés olyan van, ahol nagyfelbontású képek, és videók, illetve részletes leírások lennének. De kitartóan keresek…

Viszont ez a post nem azért született, hogy nyavajogjak arról, hogy milyen az online vasútmodellezéssel, terepasztal készítéssel kapcsolatos felhozatal, hanem azért, hogy megemlítsek egy újságot, ami netezésem közepette találtam, és ez volt az, amire vártam, hogy ilyen minőségű anyagokat találok a neten. Ez az újság a Model Railroader magazin, és ugyan amerikai, tehát sok minden, ami benne van, az itt Európában nehezen (ebay-ről) elérhető, de ettől függetlenül hihetetlen minőséggel, és részletességgel mutatnak be technikákat, modelleket, terepasztalokat. Csak ajánlani tudom. Sajnos 50 vagy 60 dodó egy évre megrendelni, és nem tudom, hogy mennyiért küldik ki Magyarországra, de lehet, hogy meg fogom rendelni, ha nem tudom másképp megszerezni, mert nagyon-nagyon érdemesnek találom arra.

Miközben ezt a postot írtam, vettem észre, hogy a Vonatmagazinon is rendszeresen beszámolnak ezen újság egy-egy számáról, szóval érdemes ott is nézelődni, ha érdekel titeket, hogy mit írnak benne.

Az elmúlt öt napban igen sokat olvastam utána ennek a témának minden nyelven, és szeretnék valamit pontosítani, amit bizony igen sokan rosszul használnak: a modell és a makett szót. Szerencsére a magyar nyelv van annyira kifinomult, hogy erre a két egészen hasonló, de mégis különböző dologra külön szót használ. Ugyanis a felületes szemlélődő számára bármennyire is hasonló egy modell és egy makett, de a kettő mégis különbözik, ugyanis az előbbi az működik, az utóbbi meg nem.

A makett egy bizonyos dolog miniatürizált, az eredetire megszólalásig hasonlító változata, ami egy statikus dolog, tehát nem működik, azaz funkcióját tekintve annyi a dolga, hogy kicsiben jelenítse meg az eredeti tárgyat. Például egy repülőmakett az nem tud repülni, az csak arra való, hogy a vitrinben díszelegjen. Egy makett “jóságát” annak kidolgozottsága, részletgazdagsága adja.

A modell szintén egy bizonyos tárgy kicsinyített mása, viszont ez már nem csak megjelenésében, hanem működésében is hasonlít az eredetire, tehát egy repülőmodell az tud repülni, egy vasútmodell pedig mozogni a sínen. Egy modell esetében nem feltétlenül a megszólalásig hasonló kidolgozottság a lényeg, hanem a funkcionalitás, bár pont a vasútmodellezés esetében van egy fura kettősség, ugyanis itt mind a funkciók (mozgás, füstölés, hanghatások), mind pedig a modell kidolgozottsága fontos tényező.

Ez ilyen egyszerű emberek, nem kell ezt túlbonyolítani, ugyanis ami működik az a modell, ami nem, az a makett. Bár nem minden nem működő dolog makett, az lehet egy elromlott modell is, vagy egy bot. :)

A Vonatmagazin.hu oldalon olvastam ezt a cikket arról, hogy valaki hogy összebarmolt egy n-es modellt. Érdemes elolvasni, hiszen nagyon tanulságos, hogy mit ne csináljunk, de igazából picit olyan érzésem volt a cikk olvasása közben, hogy amolyan állatorvosi lónak szánták, mert ugyan 10 éves korom óta rakok össze maketteket, de azért ennyire nekiesni, szerintem még nem estem neki soha makettnek, mint a cikkíró az adott modellnek.

Hihetetlen, de igaz:

H0 és Z méretarányú vasútmodell összehasonlítása

Így néz ki egy H0 (fenti) méretű modell mellett egy Z méretű modell. Kegyetlen. :)

Tegnap vettem egy könyvet “Mesterfogások terepasztal-készítőknek” címmel. Viccesnek tűnhet tojáshéjjal a fenekemen ilyen könyvet forgatni, de mivel szeretnék az apró részletekre is odafigyelni, ezért érdekesnek találtam, ráadásul fele annyiért megkaptam Vaterán, mint amennyibe a boltban kerül.

Egy pár órás forgatás után rá kellett döbbennem, amire általában rá szoktam jönni ilyen könyvek lapozgatása közben: régi. Régi képekkel, régi rajzokkal, és olyan megoldásokkal, amik ugyan érdekesek azok számára, akik szeretnek barkácsolni (mint amilyennek én is tekintem magam), viszont azért sok megoldáson már túlhaladt a technika. Arról nem is beszélve, hogy szörnyűek egy-két helyen a fák az illető terepasztalán, olyan műanyag hatásuk van, hogy az már szinte fáj. Ettől függetlenül nem tartom rossz könyvnek, és biztosan lesznek olyan dolgok, amiket abból fogok venni, mint ötlet, de azért picit jobbra számítottam.

No ma megtörtént a karácsonyra kapott mozdony első futása az asztalomon. Vettem ma egy Piko A C szettet, viszont azt hittem, hogy abban benne lesz az oválpálya is, nem csak a belső kör, de tévedni emberi dolog. :) Ezért most nem körbe-körbe, csak az asztalomon előre-hátra, de megy a kicsi vonat. :)
[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=1TXH5_tml2g&hl=en_US&fs=1&]
Az elcsúszott hangért bocsánat, de még nem vagyok egy gyakorlott youtube feltöltő…

Sziasztok,

Kovács Attila vagyok (de általában az ismerőseim csak Atkonak hívnak), és még teljesen zöldfülű a terepasztal készítésben. Ugyan gyerekkorom óta vágyom arra, hogy elkészítsek egy terepasztalt, de még odáig sem jutottam, hogy belefogjak.

Olyan 8-10 évesen az Ezüst tó kincse című társasjáték nagyon szépen megrajzolt  táblája volt az, ami birizgálta a fantáziám, hogy nekem is legyen terepasztalom. Akkoriban is már nagyon szerettem a maketteket, modelleket. Gyerekként sok repülő és autómakettet raktam össze, ennek folyományaként tinédzserként nyitottam a repülő és autómodellezés irányába, viszont ez utóbbiba beletört a bicskám, mivel túl sok pénzbe került volna, és igazából versenyezni nem akartam, ahhoz meg túl drága volt, hiszen a kilencvenes évek közepén az, hogy egyáltalán legyen egy autód, és a hozzá tartozó kiegészítők, olyan 50-100 ezer között kezdődött, és akkor még sehol sem voltál, hogy versenyezz.

Makettezőként elég gyorsan eljutottam oda, hogy egyre inkább kidolgozott, részleteiben az eredetihez megszólalásig hasonlító maketteket rakjak össze. Ez a fajta igényességem mindig is megmaradt, az internet használatával meg még tovább fejlődött, hiszen temérdek mennyiségű képet, fotót, információt lehet már autókról, repülőkről beszerezni.

Valószínűleg ez a fajta igényességem volt az, ami megakadályozott abban, hogy elkezdjek terepasztalt építeni, mivel ha az ember szeretne minden szempontból igényes munkát kiadni a kezéből, hát az hihetetlen idő és energia, márpedig én addig szoktam próbálgatni a dolgokat, amíg vagy jól sikerül vagy jól sikerül, más választása nincs. Persze lehet azt mondani, hogy érdemes kicsiben kezdeni, és úgy haladni a minél részletgazdagabb, pepecsebb irányba, viszont én ezzel úgy vagyok, hogy törekedjünk a tökéletesre (amit elérni úgysem lehet), és ha már “elég jó”, akkor álljunk meg.

Hogy mi változott, hogy most mégis szeretnék terepasztalt? Kérem szépen Kovács Úr harminc évesen megkapta élete első modellvasút mozdonyát, egy Belga színezésű Piko BR 55 típusú H0-ás gőzmozdony személyében.

Első vasútmodell mozdonyom

Hogy mi lesz a következő lépés? Nem tudom, most egyelőre nézegetem a lehetőségeket, és kezd a fülem kettéállni, hogy mennyi minden van, amiről eddig még nem is tudtam. :) De elsőre nagyon érdekes, és izgalmas világnak tűnik ez az egész terepasztalosdni, viszont ahogy lenni szokott: most sem egy egyszerű kis dolog kezd a fejemben körvonalazódni, hanem valami komolyabb…