Terepasztal

Ilyeneket látva mindig elgondolkozom, hogy mennyi idejük, pénzük és energiájuk van egyeseknek… De legyen is, mert mi tudunk benne gyönyörködni!

Tegnapi bejegyzésem láthatóan betalált, bár nem ez volt vele a célom, hogy bárhova is betaláljak vele. No mindegy, viszont ha már annyira emlegettem ezeket a külföldi magazinokat, akkor most álljon itt egy olyan, amire azt mondom, hogy ilyennek kellene mindnek lennie, legyen az magyar vagy külföldi, online vagy offline magazin.

Idestova tizensok éve kezdtem el az Internetet napi rendszerességgel használni, aminek az egyik eredménye az lett, hogy kb. azóta nem is veszek nyomtatott szaksajtót, ugyanis Interneten keresztül sokkal gyorsabban, jóval tájékozottabb tudok lenni, mint bármilyen heti vagy havi rendszerességgel megjelenő újságból, magazinból.

Ennek köszönhetően mindig nagyon örülök annak, ha bizonyos médiumok rájönnek, hogy milyen lehetőségek rejlenek az Internetben. No itt most nem arra gondolok (bár az is idetartozik), hogy az aktuális valóságshow-t lehet nézni előfizetéssel Interneten keresztül, hanem arra, hogy például újságok megjelennek interneten, és sok olyan tartalmat közölnek, amire amúgy nem lenne lehetőség egy nyomtatott sajtóban, vagy éppen elérhetővé teszik a számaikat digitális formában is, vagy… a lehetőségek szinte határtalanok, hiszen itt az Interneten a szöveges, a képi, a hangos és a mozgóképes média teljesen kezd összeolvadni, aminek én személy szerint roppant mód örülök.

Nos most egy olyan újságról lesz szó, ami ugyan nem jelenik meg még nyomtatva sem, hiszen csakis letölthető formában, ráadásul ingyenesen elérhetően jelenik meg. Tavaly negyedévente lehetett várni az újabb letöltő linkre, idén már két havonta lehet majd csekkolni az oldalukat. Az újság nem más, mint a Model Railroad Hobbyist (MRH) magazin, az egy éve alakult angol nyelvű (amerikai?) újság, ami ingyenesen, pdf formátumban érhető el.

Hogy miért tetszik? Azért, mert gyakorlatias, rengeteg olyan cikk van benne, ami kézzelfogható eredményeket mutat, képekkel, videóval illusztrálva, nem pedig elméleti maszlag egy-két papírra firkált képpel. Olyan témákat érint, hogy hogyan csinálj digitális mozdonyt egy analógból, vagy éppen hogy tervezz számítógépen pályát, illetve bemutat egy-két hihetetlen pályatervet, megvalósítással, cikkeznek a modellépítésről, és még sokáig lehetne sorolni. Mindezen cikket bőven illusztrálnak képekkel és videókkal. Ez a magazin gyakorlatilag olyan, mint egy lementhető weblap: van benne szöveg, kép, videó, minden, ami ahhoz kell, hogy teljesebb legyen az élmény.

Az MRH magazinban tárgyalt témák olyanok, amik az én gyakorlatias gondolkodásomhoz igen közel állnak, hiszen szeretem látni mit hogyan raktak össze, mivel mit és miért csináltak, és a többi. Ráadásul 2009-es első szám végén lévő Tom Miller-féle Little Colorado terepasztala (vagy inkább szobája, vagy csarnoka, hiszen 27,5 méter hosszú és 13,7 méter széles) olyan vizuális élményt jelent kicsinek és nagyoknak, hogy “eldobod az agyad” pöstiesen szólva.

Tessék nyugodtan lecsekkolni, és letölteni az oldalukról mind a négy számot, és az állakat előre felkötni, mert… biztosan sokunknak fog leesni, hogy “Jééé, hát ilyet is lehet?!?”. Hát lehet.

Nem leszek túl népszerű ezzel a bejegyzéssel, de vállalom, ugyanis ezen blog létrehozásában is ahhoz hasonló dolgok adták a kezdőlökést, mint amiről itt fogok írni. Nem vagyok az az ember, aki anélkül szól meg másokat, hogy ismerné a másik oldalt, és most sem ez a célom. Rendelkezem pár éves online sajtós múlttal, sőt a mai napig olyan területen dolgozom. Ebből fakadóan úgy érzem, hogy van némi jogalapom arra, hogy az alábbi bejegyzést elkövessem…

Szilveszter napján a Nyugatiban vártam kedvesemre, és ha már ott voltam, akkor megnéztem, hogy mi van az újságosnál. Tudjátok a Nyugati tér felőli bejáratnál van egy nagy újságos. Eszembe jutott, hogy van ez a Vasút & Modell magazin (amit akkor Modellvasút magazinnak mondtam, de az ürge tudta miről van szó), amiről már több helyen olvastam, és azt kértem. Meglepetésemre volt belőle, és oda is adta az újságos a magazin 2009 őszi számát.

Picit sajnálom, hogy nincs magyar nyelven olyan magazin (vagy legalábbis nem ismerek olyat), ami csakis vasútmodellezéssel, terepasztalok készítésével foglalkozna. Több külföldi újságot is sikerült a héten megszereznem (Model Railroader, MIPA, Model Railroad Craftsman) és ezek közül mind csakis a vasútmodellezéssel, annak apró-cseprő dolgaival foglalkozik. Ezen magazinok mindegyike hihetetlen jó leírásokat tartalmaz arról, hogy hogyan építsünk terepasztalt, bemutatva annak különböző lépéseit, és fortélyait. Egy ilyen magazin szerintem nagyon hiányzik a magyar piacról, mert nagyon sokat tudna segíteni a kezdőknek, vagy azoknak, akik nem akarnak egyben közösségi életet is élni, csak mert fejükbe vették, hogy építenek egy terepasztalt (mint amilyen én is vagyok, de erről majd később…).

Szóval Vasút & Modell magazin. Már láttam korábban a weblapját, ami komoly kétségeket ébresztett bennem, de mivel láthatóan az csak egy “legyen valami rólunk a neten is” oldal, ezért nem nagyon foglalkoztam vele, gondoltam az újság jobb lesz. Szerencsére pozitívan csalódtam, ugyanis kifejezetten érdekes témákat érintenek a cikkek, tartalmilag rendben volt az újság. Érdekes volt a két digitális technikás cikk a végén, illetve a papírhidas írás is tetszett.

Amivel problémám volt az az újság szerkesztése: ennyi helyesírási hibát én régen láttam újságban (a két gőzmozdony modellről szóló cikk), ráadásul a képek mintha csak azért lennének egy-egy cikkben, hogy kitöltsék a maradék helyet, nem pedig, hogy illusztrálják a leírtakat (Lakni kell! cikk). Az már csak hab a tortán, hogy a weblapon hullámos ő betűkkel jelenik meg a menüben az “Előző számaink” felirat, ami azért hihetetlen ciki így 2010 hajnalán.

Sejtem, hogy ennek az újságnak a szerkesztését, az abban megjelenő cikkek írását senki sem kenyérkereseti céllal teszi, ezért is lehet olyan, amilyen. Ettől függetlenül viszont úgy gondolom, ha már csinálják, és nem is kevés pénzt kérnek a végeredményért, akkor legalább egy helyesírás-ellenőrzőt futtassanak rajta le, hiszen az semmibe sem kerül. Bennem akaratlanul is felmerül a kérdés: ha ilyen a szerkesztés színvonala, akkor milyen lehet a cikkeké?

Példának okáért ott van a a Model Railroader magazin egy éves előfizetési díja 43 USA dollár, ami mostani árfolyamon számolva 8.100,- Forint körül van. Mivel ez havilap, ezért ez azt jelenti,  hogy egy lapszám 675,- Forintba kerül, amiért a modellező egy száznál is több oldalas, hirdetésekkel ugyan megtűzdelt, de nagyon jó gyakorlati cikkekkel, illetve komoly internetes oldallal, ott további tartalmakkal rendelkező kiadványt kap. A német MIBA magazint ugyan azt csak 2 ezer Forint fölött lehet megkapni, de amit eddig láttam belőle (2008-as lapszámok), az alapján nagyon meggyőző volt a tartalmat illetően. Ráadásul ami nagyon fontos számomra, hogy ezen külföldi magazinok mindegyike csakis tisztán a modellezésről szól, nincs benne egyéb sallang.

Hogy mi a tanulság? Az, hogy érdemes külföldi lapokat megszerezni, és lehet, hogy nekünk, akik ezt csak hobbi szinten szeretnénk űzni, érdemes inkább olyan dolgokról bloggolni, ami magyarul nem elérhető.

Még egy megjegyzés így a végére: mivel nem az fajta ember vagyok, aki csak kritizál anélkül, hogy segítene, vagy ajánlana megoldásokat, ezért ha esetleg olvassa ezt a bejegyzésem valaki, aki illetékes, akkor nagyon szívesen segítek a V&M honlapon található butaságok kijavításában, hiszen ezzel foglalkozom napi szinten, ez a munkám.