Mesterfogások terepasztal-készítőknek
Tegnap vettem egy könyvet “Mesterfogások terepasztal-készítőknek” címmel. Viccesnek tűnhet tojáshéjjal a fenekemen ilyen könyvet forgatni, de mivel szeretnék az apró részletekre is odafigyelni, ezért érdekesnek találtam, ráadásul fele annyiért megkaptam Vaterán, mint amennyibe a boltban kerül.
Egy pár órás forgatás után rá kellett döbbennem, amire általában rá szoktam jönni ilyen könyvek lapozgatása közben: régi. Régi képekkel, régi rajzokkal, és olyan megoldásokkal, amik ugyan érdekesek azok számára, akik szeretnek barkácsolni (mint amilyennek én is tekintem magam), viszont azért sok megoldáson már túlhaladt a technika. Arról nem is beszélve, hogy szörnyűek egy-két helyen a fák az illető terepasztalán, olyan műanyag hatásuk van, hogy az már szinte fáj. Ettől függetlenül nem tartom rossz könyvnek, és biztosan lesznek olyan dolgok, amiket abból fogok venni, mint ötlet, de azért picit jobbra számítottam.